Dee

Az elmúlt napok igen csak vegyesen teltek. Egyszer fent egyszer lent. Elég feszült voltam és igaz volt pár igen érdekes hölgy akiken levezethettem, de ez most még sem volt elég számomra. Kivezettem a városból és otthagyva az egyik kis úton a kocsit az óceán felé vettem az irányt. Kispéciztem magamnak egy helyet ahol eldughattam a ruháim, így levetkőztem anyaszült meztelenre és elrakva a ruhám farkassá váltam.
Beleszagoltam a levegőbe és futtában a part felé vettem az irányt. Ilyenkor éreztem igazán szabadnak magam, hiszen ez volt az igazi énem már születésem óta. És igaz még ha szüleim nem is kíváncsiak rám én teljesen meg vagyok nélkülük is. Nem szorultam rájuk eddig sem.
Nem éreztem azt hogy bárki vagy bármi is hiányozna az életemből. Én az a bizonyos egyszerű magányos farkas voltam, akinek jobb volt egyedül.
Elérve a parthoz lelassítottam és már csak sétáltam egy darabig. A part teljesen üres volt hisz már lement a nap, csak a hold fénye világította be a partot. Jó hosszan elballagtam, majd lefeküdtem a homokba, mancsaimra téve a fejemet pihentem. Élveztem ahogy az enyhe szél borzolja a bundámat. Talán el is aludtam egy idő után. a város zaja után néha jól esett ez a természetes csend. Csak a tenger zaja hallatszódott és ez megnyugtató volt. Egészen addig pihentem nyugodtan , amíg meg nem éreztem valami ismeretlen szagot a levegőben.
Felkaptam a fejem és körbenéztem, de még túl távol volt az illető. Abban már biztos voltam hogy vámpír, így nem különösebben zavartattam magam visszatettem a fejem a mancsaimra. Ha támadna védem magam, de amíg nem tesz fenyegető lépést addig én teljes nyugodtsággal pihenek itt a parton.